Mivel az alvás az egyik legnehezebben vizsgálható élettani működés, így az álmokat mai napig rengeteg titok övezi. Mit jelentenek, van-e bármi jelentőségük, üzennek-e valamit?

Az álmok lehetnek csupán néhány másodpercesek, de tarthatnak 20-30 percen keresztül is. Átlagosan 3-5 alkalommal álmodunk egy alvásciklusban, de akár 7 is előfordulhat. Az embereket az álommal kapcsolatban minden korban az foglalkoztatta leginkább, hogy mire tudják felhasználni azokat. Ezzel kapcsolatban számos hiedelem alakult ki. Egyes kultúrákban azt gondolták, hogy az álom megmutatja a jövőt, vagy megmutatja énünk számunkra rejtett oldalait.

Az álomra való visszaemlékezés a nappali gondolkodásunk alapján torzított, így könnyen érezhetjük azt, hogy a velünk történteket előre megálmodtuk. Sigmund Freud szerint az álmok nem a világ megismerhetetlen területeit mutatják meg, ahogy ezt korábban gondolták, hanem saját énünk tudattalan – és így direkt módon saját magunk számára megismerhetetlen – részét. William Domhoff szerint az álom sokszor azt mutatja, mi jár a fejünkben, úgy is mondhatnánk, leleplez bennünket. Domhoff kimutatta, hogy 75-100 álom egy adott embertől már egészen pontos jellemrajzot ad az illetőről. Calvin S. Hall úgy gondolta, hogy az álmát maga az ember alakítja, vagyis az szubjektív valóság. Aki álmodik, felelős azért, amit álmodik. Az általa alkotott képzeteknek korlátlan a száma.

Az emberek gyakrabban álmodnak rosszat, mint jót. A rémálmok egy része kapcsolatba hozható a gyásszal, a stresszel, a depresszióval, esetleg egyéb lelki traumával. Egyes kutatások szerint a nyomasztó álmok gyakoriságának növekedése előre jelezheti egyes pszichés zavarok megjelenését, úgy, mint a gyász utáni depressziót. A vakon született egyéneknek nincsenek vizuális álmaik, azonban akik jóval születésük után veszítették el látásukat, képesek álomképeket látni. Azok, akik csak fekete-fehér filmeket láttak gyermekkorukban, az esetek 25%-ában csak fekete-fehér álmokról számoltak be. Bár álmainkban sok érdekes, ismeretlen dolgot tapasztalunk, mégis csak olyan személyek szerepelnek álmainkban, akiket már valaha láttunk.

Biztos mással is előfordult már, hogy nem ébredt fel azonnal az ébresztőre, vagy valami zajra. Ezt álomba való beépülésnek nevezzük. Tehát amit valójában hallunk, azt a tudatalattink igyekszik „megmagyarázni” álmunkban, ezáltal az álom részévé válik. 

Minden ember számára más jelentőséggel bírnak az álmok, abban azonban egyetértünk, hogy rendkívül érdekes és titokzatos jelenségről van szó. Bár valószínűleg a közeljövőben nem várhatunk eget rengető áttörést az álmok terén, mégis talán a tudomány előrehaladásával a kutatók újabb és újabb feltevéseket tudnak majd alátámasztani.

Írta: Bakics Dorina