Az utóbbi években rohamosan terjedt el a vegetáriánus és a vegán életmód. Ennek okai közé leginkább a nagyipari állattartás horrorisztikus körülményeit sorolhatjuk, mert míg az 1960-as években Amerikában a baromfitartás 90%-a családi farmokon zajlott, jelenleg ez a szám 1%-ig csökkent, teret engedve az indusztriális állattartásnak.

Azonban ennek ellenére is rohamos keresleti növekedést jósolnak a következő évtizedekben, aminek kielégítésére elegendő élő állatok tartásával tönkre tennénk bolygónkat.

Éppen ezért tudósok egy csoportja az igazihoz megtévesztően hasonló műhús előállítása mellett döntött. Egyik fajtája növényi eredetű, míg a másikat élő állatokból vett sejtek segítségével gyártják. 

Ideje ráébrednünk, hogy a hagyományos állattenyésztés fenntarthatatlan. A szarvasmarha tartás során metángáz tömkelege szabadul fel, ezzel fokozva az üvegházhatást. További veszélyforrást jelent, hogy az állattenyésztés melléktermékei szennyezik az ivóvizet, melynek felét már így is a takarmánynövények öntözésére használják.

Pár hónapja a gyorséttermek közül először a Burger King menüjén láthattunk egy génszerkesztett műhúspogácsával készült Whoppert, mely Impossible Burger néven terjedt el. Olyannyira népszerűvé vált, hogy a cég kijelentette, egy éven belül az összes amerikai étterem étlapjára felkerül. A húspogácsa egyébként szójából származó fehérjéből és búzaproteinekből készül. A vásárlók benyomásai alapján nem csak ízében, de állagában és illatában is megtévesztésig hasonlít az eddigi burgerek húspogácsáihoz.

A feltaláló cég neve Impossible Foods, melynek alapítója a Stanford egyetem professzora, Pat Brown. Befektetői között olyan hírességek szerepelnek, mint Bill Gates, vagy Jay Z. A cég nemsokára műhúsos pizzát is fog forgalmazni.

Nem sokkal később a McDonald's leszerződött a Nestle-vel, ezzel konkurenciává válva.

A Memphis Meats az előbbiekkel ellentétben valódi állati sejtekből készített mesterséges csirke-, kacsa- és marhahúst. Olyan állati sejtmintát vesznek, ami visszatermelődik, ezt oxigénnel és tápanyagokkal látják el. Megközelítőleg 9-21 nap alatt készül el a mesterséges hús.

A folyamat 90 százalékkal kevesebb üvegházgázt generál, mint a hagyományos állattenyésztés és húsipari tevékenység.

Ráadásul egyetlen állatból kivett szövetmintából 10 000 szarvasmarha húsának megfelelő mennyiséget tudnak előállítani.

A tejtermékek növényi alapú alternatívái mellett pedig megkezdődött a vegán tejtermékek gyártása is (ezek közül legjelentősebb a tejsavó és a tejfehérje), ez a projekt viszont még egy rövid ideig várat magára.

Azonban egyelőre korántsem biztos, hogy ezzel meg lesz oldva a globális környezetszennyezés kérdése, ugyanis ilyen radikális termék hosszútávú hatásait nem lehet előre tudni. Valamint a világunkra más káros hatásokkal is tisztában kell lennünk és tenni ellene, akárcsak a műhús tett, az üvegházhatásért!

Írta: Bakics Dorina